Aktualitások 2019.04.05. (A repce fehérpenészes szárkorhadásáról)


Az előrejelzések szerint a korábbiakhoz képest csapadékosabbra fordul az időjárás. A nedvesebb, párásabb körülmények elősegíthetik a repce fehérpenészes szárkorhadásának másodlagos, a szár felső részére, valamint a virágokra kiterjedő fertőzését. 

 

Amit a fehérpenészes szárkorhadás fertőzéséről tudni érdemes:

A repce fehérpenészes szárkorhadása fertőzésének lefolyása

A kitartóképlet (szklerócium) tavasszal a vizes és meleg talajban (10 °C feletti talajhőmérséklet) kicsírázik és apotéciumot fejleszt, amelyekben levegőben terjedő aszkospórák képződnek. A spóráknak külső tápanyagra van szükségük a csírázáshoz (pollenből és sziromlevélből) és a fertőzéshez. Ezek az aszkospórák indítják virágzáskor (sziromlevelek hullásakor és csendes esővel a repce levelén megtapadva) a fertőzést. A fertőzött levél levélnyelén keresztül bejutva a gomba szétterjed a szárban, amely attól függően, hogy milyen korán következik be a fertőzés, okozhat teljes növényelhalást, vagy csak oldalhajtáspusztulást. Érés előrehaladtával ez a szárpusztulás (fehéres-szürke foltok a száron, bélszövet felélése, benne újabb szkleróciumok képződése) egyre látványosabb lesz és korai „érést”, súlyos mennyiségi és minőségi kárt (olajtartalom csökkenése) okoz. A szárat körülölelő folt egyre növekszik, a szár elhal és meggyengül, végül eltörhet, megdőlhet. Az új szleróciumok a szárban és a gyökérben képződnek, melyek betakarítás után a talajba jutnak.
 


A virágzáskori fertőzés feltételei

  • 23 órán keresztül folyamatosan (tehát éjszaka is) fennálló 80% feletti relatív páratartalom és 7 °C feletti hőmérséklet. Az aszkospórák csak ekkor tudnak kicsírázni és fertőzni!! Ez Magyarországon csak egy kiadós zápor után valószínű az állományokban.
  • kellő mennyiségű, fertőzőképes aszkospóra a virágzat sziromlevelein, melyet spóracsapdázással követhetünk nyomon
     


Rizikófaktorok

  • Vetésváltás (fehérpenészre érzékeny gazdanövények túlságosan rövid időn belül kerülnek egymás után)
  • Előző évek fertőzési nyomása
  • Kedvező időjárási tényezők (enyhe éjszaka, csendes eső) 
  • A repce fenológiai állapota (virágzás)
  • Szklerócium-csírázás valószínűsége
  • Az aszkospórák előfordulása a virágzatban (sziromlevél teszt)
  • Fungicidválasztás és időzítés, csak megelőző kijuttatás lehet hatékony!! Kuratív (már megtörtént fertőzést gyógyító) hatású védekezés nem, vagy alacsony hatékonysággal működik!!

A kémiai védekezés időzítésének szempontjai

Legjobb, ha ismeretek birtokában (időjárás alakulásának figyelemmel kisérése) döntünk a védekezés időpontjáról és nem rutinból cselekszünk! A főszár középvirágzásakor, sziromhullás megindulása előtt és preventív módon kezeljünk, ha a fertőzési feltételeknek megfelelő időjárás várható. Ha nincsenek meg ekkor a környezeti feltételek, a védekezés későbbre tehető. Elhúzódó virágzás (4-5 hét) és fertőzésre hajlamosító csapadékos időjárási körülmények esetén a védekezést szükséges ismételni, mert egy kezelés hatástartama maximum 3 hét.

Az Agrometry kínálatában elérhető Ventus gombaölő készítmény - tetrakonazol és klórtalonil hatóanyagkombinációjának köszönhetően - 2 l/ha-os dózisban kiváló hatékonysággal és költségbarát módon veszi fel a harcot a virágzáskor fellépő szklerotínia és a becőt károsító alternária, botritisz, illetve az egész növényen élősködő lisztharmat fertőzésekkel szemben. Ez utóbbi kórokozók esetén a virágzás közepén történő kijuttatás hatékonyabb lehet, amikor már kötődött becők is vannak a repcenövényen. Általánosan elmondható, hogy ezen gombáknak is a meleg, csapadékos körülmények a kedvezők a fertőzéshez. Tehát, ha a virágzási időben eső várható, a Ventus-szal történő védekezés azt megelőzően történjen, a rovarvédelemmel kapcsoltan!! A termék klórtalonil-tartalma garancia a jó esőállóságra és a hosszú hatástartamra, a felszívódó hatású tetrakonazol pedig a lisztharmat elleni védelmet is erősíti. Egy szezonban a Ventus-t a rezisztencia kialakulásának megakadályozása érdekében csak egyszer használjuk.

 


Cimkék: