---

Atka a napraforgóban?

Lassan ehhez is hozzá kell szoknunk, noha egyelőre nem általános a jelenség - a megörökített látvány extrém példa…De a kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) jelenléte évek óta erősödik ebben a kultúrában is, és ha az évjárat kedvező, gyors felszaporodását tapasztaljuk. Ha a kártételt keressük, mindenképpen legyen a zsebünkben egy nagyító, hogy biztosan meggyőződhessünk arról, nem élettani okok - értsd vízhiány - váltották-e ki a levélszáradást. A kutakodást minden esetben a füves táblaszélek, erdősávok felől kezdjük, a kártétel jó eséllyel ezekről a részekről halad majd a tábla belseje felé, de jó találati arányt adnak a villanypóznák környéki felgazosodott részek, vagy a táblán belüli gazos foltok is. Figyelnünk főként az alsó leveleket kell, azokon kisebb-nagyobb sárga foltok mutatják a kártevő jelenlétét. Sokszor fogunk találkozni ezeken a levélrészeken tripszekkel is - gyakori ugyanis az együttes kártétel. A tünetek hasonlók a többi kultúrában látottakhoz: az alsó levelek felől csúcsi irányba „haladó”, előbb kisebb foltokban jelentkező, majd akár a teljes levéllemezre kiterjedő levélsárgulás, majd levélszáradás. A csökkenő asszimilációs felület később termésveszteséghez vezet – bár tegyük hozzá, ennek arányát még senki sehol ki nem mérte, de ha a tendencia tartós lesz, erre is sort kell keríteni .. valakinek, valahol.

Védekezés? Talán nem tartunk még ott, hogy napraforgóban célzott beavatkozást kelljen végeznünk atkakártétel miatt, de nem lehet kizárni, hogy erre az értékesebb állományokban szükség lesz a jövőben. Ebben az esetben is igaz, hogy már a felszaporodás kezdetén védekezzünk, az atkaölő hatóanyagot az alsó levelek fonáki részére juttatva.

A képeken látható szituációban ennek persze már nem lenne sok értelme…