Levélbetegségek- az első kórokozók a kalászosokban 04.12.
A gyomirtás mellett a levélbetegségek elleni preventív védekezés gazdálkodásunk sikerességének egyik megalapozója. Számos kórokozó károsíthatja ilyenkor a növényeinket, érdemes néhányukat megemlíteni.
A VÖRÖS, VAGY LEVÉLROZSDA (Puccinia recondita) a legelterjedtebb és évről évre rendszeresen megjelenő rozsdabetegség. A búza néhány leveles korától kezdve akár az érés időszakáig is fertőzhet. Spóratelepei már ősszel is megtalálhatók az állományokban. A fertőzés hatására a növényben extrém módon megnőhet a párologtatás mértéke, egyszerűen „ellélegzi” a képződő asszimilátumokat, ami korai levélszáradáshoz, sokszor kényszeréréshez vezet. A kalászok kicsik, bennük kevesebb mag fejlődik, amelyek rosszul fejlettek.
Vörösrozsda tünetei a búzaállományban
A GABONALISZTHARMAT (Blumeria graminis) tünetei már ősszel jelentkeznek a leveleken látható lisztes bevonat formájában. Tavasszal a fertőzés felfelé terjed, a levelek sárgulnak, elszáradnak. Jelentős kártétel akkor lép fel, ha a gomba megfelelő védelem hiányában megfertőzi a felsőbb levélemeleteket, a zászlós levelet, valamint a kalászt.
A gabonalisztharmat gyakran más kórokozóval, pl. a vörösrozsda tüneteivel együtt észlelhető a leveleken.
Az alsó leveleken klorotikus, majd barnuló foltok formájában fertőz a SZEPTÓRIÁS LEVÉLFOLTOSSÁG (Septoria tritici). A foltok később megnagyobbodnak, összefolynak, végül a levél elszárad - erős fertőzés esetén jelentős levélvesztés történik. A kórokozó elsődleges forrása a talajfelszínen lévő, fertőzött tarlómaradvány.
Szeptóriás levélfoltosság fertőzése miatt leszáradó levéltömeg
Egyre gyakoribb veszély a SÁRGA, VAGY PELYVAROZSDA (Puccinia striiformis) annak ellenére, hogy csak hűvösebb és csapadékos viszonyok között, szórványosan jelentkezik. Erős fertőzéskor jelentős termésveszteséget okozhat.
A betegségek ellen megoldást kínál a két hatóanyag kombinációját tartalmazó Ciprodor Extra (ciprokonazol+azoxistrobin).
Cimkék: