---

Az éppen bevirágzó repcetáblák szegélyében már nagy számban találhatunk repcebecő-ormányosokat (Ceutorhynchus assimilis), amelyek érdekes módon helyenként mintha többen lennének, mint a repcefénybogarak. Egyelőre érési táplálkozást folytatnak, eközben hámozgatják a zöld növényi részeket, de a bimbók és a virágok károsításában is részt vesznek. Az igazi kártétel azonban a becőket érinti.

Április végétől a nőstény a becőkbe rakja tojásait, egyenként maximum 1-2 db-ot. A ’már foglalt’ becőt feromonnal jelöli, elkerülve, hogy másik nőstény is ugyanazt válassza tojásrakása helyszínéül. A lárvák a fejlődő magokat fogyasztják, de kártételük nyomán a becő korai kényszerérése, felnyílása is megtörténhet, jelentős pergési veszteséget okozva az érintett területen. Közvetett kártételként szokták említeni, hogy a tojásrakáskor becőn ejtett sebzése megkönnyíti a repcebecő-szúnyog (Dasineura brassicae) tojásrakását is – ám erre az említett kórokozó sajnos önmagában is képes…

A 2020-as évjáratban egyedszáma és kártétele országszerte szokatlanul erősnek bizonyult, így arra kell számítanunk, hogy ebben az évben is gondot okozhat. A virágzó repceállományokat nagy számban látogatják jelenleg is a beporzó rovarok, ezért kizárólag olyan készítmény vagy technológia alkalmazható, amely biztosítja védelmüket!

Az Agrometry Kft. termékkínálatából a kártevő elleni védekezésre a Jager EG (lambda-cihalotrin) készítmény használható fel. A termék használata mérsékelten kockázatos a méhekre, így kijuttatása kizárólag méhkímélő technológiával, napi aktív repülésük befejezését követően történhet: legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat.